Erre a hírre vártunk: egy nagyon fontos területen jöhet a feltámadás Magyarországon

2025 májusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,6, munkanaptényezővel kiigazítva 5,5 százalékkal magasabb volt az egy évvel azelőttinél – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 9,3 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 26,0 százalékkal nagyobb volt.

Az előző év azonos hónapjához képest májusban az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 12,1, az egyéb építmények építésénél 28,5 százalékkal nagyobb volt a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 13,3 százalékkal visszaesett.

A KSH közölte: a megkötött új szerződések volumene 17,0 százalékkal bővült, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 7,5 százalékkal csökkent, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 51,0 százalékkal nőtt.

Az építőipari vállalkozások május végi szerződésállományának volumene 11,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 9,4 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 29,3 százalékkal nagyobb volt a 2024. májusinál.

2025 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 2,4 százalékkal csökkent – derül ki a KSH jelentéséből.

Várakozáson felül

A KSH friss adatai az elemzőket is meglepte. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy fogalmazott: az áprilisi havi alapú 5,4 százalékos bővülés után arra lehetett számítani, hogy az ágazat teljesítménye az áprilisihoz képest csökkenni fog – ez az ágazatban már többször látott cikkcakkozás nyomán nem is lett volna meglepő – ehelyett azonban 2,5 százalékos növekedést mért a Hivatal. 

„A két építményfőcsoport közül az épületek építése – ide tartoznak például az ipar építési beruházásai – 9,3 százalékkal csökkent, míg az egyéb építmények építése 26,0 százalékkal bővült – ide leginkább állami beruházások, például út- és vasútépítések tartoznak. Ez tehát azt jelenti, hogy az építőiparban igen vegyes a kép: vannak olyan szegmensek, ahol talán végre elindul valami, amelyek húzni tudják felfelé az ágazatot, viszont az iparhoz kapcsolódó beruházások tovább is gyengék, a vállalkozások továbbra sem látják azt a keresletet, ami beruházásokra ösztönözné őket” – tette hozzá. 

Emlékeztetett: a vállalati beruházások növekedéséhez a gazdasági konjunktúra kedvezőbbé válása, illetve a hazánknak járó uniós forrásokhoz való hozzáférés lenne szükséges. Ugyanakkor az elmúlt időszakban több olyan program is bejelentésre került, illetve már indulóban is van (például Otthon Start Hitelprogram, Lakhatási Tőkeprogram), ami a lakásépítések számára pozitívan hathat, ez pedig az épületek építésének számait is felfelé húzhatja. Ami itt kérdés lehet az az árak: az építőipari árak elmúlt évekbeli jelentős emelkedése megdrágította a lakásépítéseket, illetve rontotta az építési beruházások megtérülését.

– mondta. 

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője is úgy látja: a kedvező összkép mellett ugyanakkor az ágazat kettőssége továbbra is fennmaradt. A bővülést az egyéb építmények főcsoport húzta, a termelési volumen több mint negyedével volt magasabb, mint az egy évvel korábbi alacsony bázis, de havi alapon is 6,7 százalékos bővülést regisztrált a KSH. Az építményfőcsoportban elsődlegesen az állami megrendelések dominálnak, azok újraindulása támogatja a növekedést. Várhatóan a következő hónapokban is bővülhet a szegmens, a hó végi rendelésállomány közel 30 százalékkal haladta meg a tavalyi szintjét.

Az épületek építése ezzel szemben 9,3 százalékos visszaesést mutatott éves alapon, amelyben közrejátszott a magas bázis is, miközben havi alapon kismértékben, 0,7 százalékkal növekedni tudott az ágazat teljesítménye. Az épületek építése elsődlegesen a vállalati szférához kötődik, a kedvezőtlen teljesítményt így elsősorban a vállalati beruházási hajlandóság mérséklődése magyarázza, amely mögött a gyenge külső kereslet és a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság húzódik meg. Ennek tudható be, hogy a szegmensben a hó végi rendelésállomány is változatlanul mérséklődést mutat, májusban 9,4 százalékosat – kommentálta. 

Molnár Dániel hozzátette: az első negyedévben kiadott lakásépítési engedélyek már felfutást jeleztek előre és azóta elindultak a Lakhatási Tőkeprogram projektjei is, amelyek esetében ugyanakkor az átadások legkorábban csak jövőre kezdődhetnek meg. De a lakáspiaci keresletet élénkítő intézkedések, mint az Otthon Start Program is ösztönözheti a fejlesztőket. A lakásfelújítások esetében az eddigi támogatások (SZÉP kártya felhasználhatósága, Vidéki Otthonfelújítási Program) is élénkülést hozott, amelynek új lendületet adhatnak a belengetett támogatások. Viszont az építőipar dinamikus növekedéséhez szükség van a vállalati beruházások fordulatára is, amelynek feltétele a külső kereslet rendeződése és így a beruházási hajlandóság javulása.

Nyitókép: MTI/Lapis Renáta